Travertínók

Az édesvízi mészkövek (travertínók, felszíni és barlangi mésztufák) gyakori képzodménynek számítanak hazánkban és idobeli elterjedtségük folytán több százezer évre visszamenoleg alkalmasak a klíma rekonstruálására úgy, hogy a lokális csapadékviszonyok tükrözése és a képzodési környezet rekonstrukciója mellett a globális léptéku klímaváltozás hatásai is kimutathatóak segítségükkel. Jelentoségüket növeli, hogy felhasználhatóak geomorfológiai felszínek (pl. a Duna-teraszok) korának meghatározására, valamint tektonikai folyamatok (pl. hegység kiemelkedés) modellezésére. A jelenleg képzodo édesvízi mészköveknek és a karbonátot lerakó víznek a vizsgálata szintén nélkülözhetetlen, hiszen a kalcit-víz közötti izotópfrakcionációs folyamatokat befolyásoló tényezok jobb megismerése a paleohomérsékleti számításokhoz nyújt információt. Az édesvízi mészkövek porozitásának és diagenezis történek vizsgálata pedig nem csak a kozetmechanikai, építo- és díszítoko kutatásban, hanem a rezervoár-geológiában is jelentos. Mindezek következtében az édesvízi mészkövek az elmúlt évtizedben ismét az érdeklodés középpontjába kerültek. A kutatócsoport az édesvízi mészkövekkel kapcsolatosan a következo területeken végez kutatásokat, részben hazai és külföldi egyetemekkel és kutatóintézetekkel közös projektek keretei között, egyetemi hallgatókat is bevonva a kutatásokba:

1. Termálkutak, termálforrások recens karbonátkiválásainak stabilizotóp-geokémiai vizsgálata

Ezeknek a vizsgálatoknak a fo célja a karbonátkiválást kíséro izotópfrakcionációs folyamatok tanulmányozása, amelyeknek foként a paleohomérséklet számításban van jelentosége. A jelenleg futó kutatások a haza, foként az egerszalóki, valamint a budapesti termálkutak mészkiválásait érintik, de számos, jelenleg aktívan képzodo külföldi travertínó elofordulás, pl. a törökországi Pamukkale és számos olaszországi elofordulás (pl. Terme San Giovanni, Bagni San Filippo) is szerepel a vizsgált elofordulások között.

2. Pleisztocén vagy annál idosebb, jelenleg nem képzodo mészkövek vizsgálata

Az aktívan nem-képzodo, pliocén-pleisztocén travertínó képzodmények szedimentológiai és geokémiai vizsgálata elsosorban a paleokörnyezetrol és a paleoklíma viszonyokról szolgáltathat fontos információkat. A hazai elofordulások közül elsosorban a Budai-hegység és a Gerecse képzodményei állnak a kutatások középpontjában. A kiválasztott elofordulások (pl. Budakalász, Sütto, Dunaalmás) nagy felbontású vertikális szelvény menti kormeghatározása és stabilizotóp-geokémiai vizsgálatának segítségével a cél a paleoklíma globális változásának kimutatása és korrelációja a mélytengeri karbonátos üledékeken és sarkvidéki jégmagfúrásokon meghatározott oxigénizotópos görbékkel. A külföldi vizsgált elofordulások közül a legjelentosebbek a törökországi Denizli-medence travertínói, amelyek között a lejtoi tetarátás típus (pl. Pamukkale) és a forráshát típus (pl. Akköy fissure ridge) egyaránt meghatározó. A forráshátak jelentosége abban rejlik, hogy korvizsgálatuk alapján egy adott terület paleo-szeizmológiai rekonstrukciója is elvégezheto.

3. Holocén és recens hideg karsztvízbol kivált mésztufa üledékek vizsgálata

Hazánkban a mésztufa képzodéssel leginkább jellemezheto területek a Bükk-hegységben (Sebesvíz, Szalajka-völgy és környéke), a Mecsekben (pl. Melegmány-völgy és környéke) és a Dunántúli-Középhegységben találhatóak. Stabilizotópos összetételüket ( d 13 C, d 18 O) tekintve a mésztufák hasonlóak a barlangi kiválásokhoz, cseppkövekhez. A d 13 C értékük általában alacsony az atmoszferikus és talaj eredetu széndioxid jelentos hozzájárulása miatt, míg a d 18 O összetételük elsosorban a lerakó víz homérsékletétol és oxigénizotópos összetételétol függ, így információt szolgáltathat a csapadékvíz összetételérol, valamint az évi átlagos középhomérsékletrol is. A kutatócsoport vizsgálatai a felszíni mésztufa képzodmények mellett barlangi mésztufa elofordulásokat (pl. Béke- és Baradla-barlang mésztufái) is érintenek. A képzodmények vizsgálata mellett ezeknél a kutatásoknál nagy jelentosége van a víz és a képzodési környezet fontosabb paramétereit érinto havi rendszerességu monitoring vizsgálatoknak.

Publikációk, absztraktok:

http://www.geochem.hu/people/kele_hu.html oldalon megtalálhatóak