Recens kagylóhéj karbonátok és a környezeti víz kapcsolata
A kagylóhéjakban megõrzõdött karbonát alkalmas a képzõdés idején fennállt környezet rekonstruálására. Ahhoz, hogy a paleo-környezettel kapcsolatban következtetéseket vonhassunk le, recens héjak és (a karbonát izotóp-összetételét befolyásoló) környezetének kapcsolatát kell megvizsgálni. A kutatás egyik irányvonala a Balatonban élõ Unio fajhoz tartozó kagylóhéjak karbonát és élõhelyüket képezõ víz izotópmegoszlásának pontos meghatározása monitorozott körülmények között (hõmérséklet, csapadék, párolgás).
Fosszilis kagylók vizsgálata: klíma- és környezetrekonstrukció a Pleisztocéntõl napjainkig
A jelenlegi kutatás anyagai a Balaton vízgyûjtõjének (Ordacsehi, Balatonlelle) fúrásból és a régészeti feltárásból származnak. A rendelkezésre álló kagylóhéjak részletes információt (évszázados idõbeli felbontásban) az utolsó 5000 évrõl nyújtanak. A régészeti lelõhelyekrõl begyûjtött kagylóhéjak vizsgálatának célja a klíma-rekonstrukció és a lelõhelyen élt közösség környezetének rekonstrukciója. Mélyített fúrások anyagai a pleisztocénig visszamenõen nyújtanak klíma- és környezetváltozásra utaló információt.
Módszerek
Tömegspektrometria: stabilizotópok arányának mérése
a Geokémiai Kutatóintézetben Finnigan delta+XP típusú
vivõgázas tömegspektrométer segítségével.
Katódlumineszcencia: karbonát átalakulás
tesztelése (aragonit megörzõdésének kérdése
fosszilis héjak esetében) a Geokémiai Kutatóintézetben
üzemeltetett Nikon Eclipse E600 mikroszkópra szerelt Reliotron
típusú (ún. hidegkatódos) berendezésén